Látta őt mindenhol, nem tudta merre nézzen. Uralkodott magán, próbálta helyretenni gondolatait. A másik irányba nézett és a kijárathoz igyekezett. Egy kar megragadta hátulról.
- Elena!! Te mit keres itt?! Hogy volt képed idejönni?
- Heló, Samanta! Most éppen vakáción vagyok és egy ismerős városba szerettem volna jönni. Rendbe szeretném rakni a gondolataimat távol az otthonomtól. Ez a hely, tökéletes számomra!
- Ne merd tönkre tenni! Nehéz volt megkapni!
- Oh, hogyne, ha az nehéznek mered nevezni, hogy betegnek titulálod a legjobb barátnőd, hogy lenyúld a leendő pasiját egy aljas módszerrel és reméled soha nem látod viszont? Olyan szórakoztató vagy, Stand-up műfajához nagyon értesz! Nem én vagyok beteg Samanta, hanem te! Csakis TE! - És fa képnél hagyta a Nő-t!
Samanta, a Nő, idegesen szaladt végig az üzlet élelmiszer boltján, és gyorsan fogott egy taxit majd a férfi lakására sietett. A férfi épp telefonált és igen komolynak hangzott.
- Mindenféle képen.. Nyugodjon meg.. Azonnal odacsörgök.. Viszont hallásra!
A Nő kétségbe esetten sietett a férfihoz és mélyen a szemébe nézett.
- Be kell mennem a rendelőbe. - Közölte szárazon a férfi. - Addig is érezd magad otthon!
- Ki-kihez mész be? - Akadt el a szava.
- Sajnálom, nem adhatom ki a betegeim adatait! - És még a szemébe se nézett, majd búcsú csók nélkül rohant el.
Elena nem tudta hova menjen. Hazaindult, de egy kis idő múlva hirtelen megtorpant. Most, hogy Samanta nincs otthon, a férfi biztosan egyedül van. Megcsörgette és azonnal felvette...
- Haló, Itt André Wilson! - szólt a férfi lágy hangja a telefonba.
- Szia André! Az indok, hogy miért hívtalak egy csalás... Kérlek, hogy ne kerülj bajba, hívd fel és beszélj a titkárnőddel. Egy beteged adatai kicserélődtek.. Szeretnék találkozni Önnel!... Kérem hívja fel az asszisztensét is!.. Találkozzunk egy óra múlva a rendelőjében! Viszont hallásra, André! - Elégedetten mosolygott és egy taxiba ült be.
A férfi kellemetlenül érezte magát, igyekezett arra gondolni, hogy el lehet intézni könnyen is. Vadonat új Merci-jével elindult a kórház felé. Útközben próbálta elképzelni, ki is hívta fel. Olyan ismerős volt a hangja. Biztos, hogy ismeri őt valahonnan!
Reménykedett, hogy ő ér oda hamarabb és az elmúlt 3 évi adatok nagy részét áttudja nézni.
Felsietett a pszihológia osztályra amint megérkezett. Előkereste a 2012-es évi betegeinek adatait. Megnézte az óráját és megkönnyebbült, hogy még van bő 35 perce. Rengeteg adatot áttekintett de nem talált semmit.Elővette a 2013-as papírokat és egy dátumnál akadt meg... 2013. 12. 10. Ekkor beszélt elsőnek Elenával, de valami nem stimmelt. Nem Elena neve állt a papíron, hanem... Hanem Samanta Weithen. Minden adata megegyezik a menyasszonyának az adataival. A kontrolljának időpontja 12.ére esett. Megkereste ezt a dátumot a kontroll leletek között, de nem találta az ő nevét sehol, ellenbe Elena Wolf nevét, Samanta adataival.
Kopogtak.
- Elena.. Tudhattam volna... Én..
-Psszt, André. Én nem vagyok beteg, mint ahogyan azt te gondolod. Már nem akarlak meggyőzni, pusztán szeretném, ha elfogadnál tőlem egy csekélységet. - Átadta az ajándékát és indult is kifelé. - Viszlát André! Remélem még egyszer összefutunk az életbe!
- Várj, Elena! Tudom! Már tudom, hogy Sam a betegem és nem te! Megtaláltam a papírjait. És őszintén sajnálom! Szeretném jóvátenni, és azt is, hogy megvádoltalak... Rájöttem, hogy te csak szerettél...
-Nem André! Én még mindig szeretlek, de elfelejtelek! Látom, hogy szereted "Sam"-et. Nem állok közétek, Én nem akarok több bajt okozni neked. Örülök, hogy boldognak láthatlak. Ennyi.
- Elena, ne menj még el! Mond el nekem, hogy történt ez az egész, kérlek! Tudnom kell!
- André, ne nehezítsd...
- Kérlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése