A bosszú vágy szomja III.

Látta őt mindenhol, nem tudta merre nézzen. Uralkodott magán, próbálta helyretenni gondolatait. A másik irányba nézett és a kijárathoz igyekezett. Egy kar megragadta hátulról.
- Elena!! Te mit keres itt?! Hogy volt képed idejönni?
- Heló, Samanta! Most éppen vakáción vagyok és egy ismerős városba szerettem volna jönni. Rendbe szeretném rakni a gondolataimat távol az otthonomtól. Ez a hely, tökéletes számomra!
- Ne merd tönkre tenni! Nehéz volt megkapni!
- Oh, hogyne, ha az nehéznek mered nevezni, hogy betegnek titulálod a legjobb barátnőd, hogy lenyúld a leendő pasiját egy aljas módszerrel és reméled soha nem látod viszont? Olyan szórakoztató vagy, Stand-up műfajához nagyon értesz! Nem én vagyok beteg Samanta, hanem te! Csakis TE! - És fa képnél hagyta a Nő-t!

Samanta, a Nő, idegesen szaladt végig az üzlet élelmiszer boltján, és gyorsan fogott egy taxit majd a férfi lakására sietett. A férfi épp telefonált és igen komolynak hangzott.
- Mindenféle képen.. Nyugodjon meg.. Azonnal odacsörgök.. Viszont hallásra!
A Nő kétségbe esetten sietett a férfihoz és mélyen a szemébe nézett.
- Be kell mennem a rendelőbe. - Közölte szárazon a férfi. - Addig is érezd magad otthon!
- Ki-kihez mész be? - Akadt el a szava.
- Sajnálom, nem adhatom ki a betegeim adatait! - És még a szemébe se nézett, majd búcsú csók nélkül rohant el.

Elena nem tudta hova menjen. Hazaindult, de egy kis idő múlva hirtelen megtorpant. Most, hogy Samanta nincs otthon, a férfi biztosan egyedül van. Megcsörgette és azonnal felvette...
- Haló, Itt André Wilson! - szólt a férfi lágy hangja a telefonba.
- Szia André! Az indok, hogy miért hívtalak egy csalás... Kérlek, hogy ne kerülj bajba, hívd fel és beszélj a titkárnőddel. Egy beteged adatai kicserélődtek.. Szeretnék találkozni Önnel!... Kérem hívja fel az asszisztensét is!.. Találkozzunk egy óra múlva a rendelőjében! Viszont hallásra, André! - Elégedetten mosolygott és egy taxiba ült be.

A férfi kellemetlenül érezte magát, igyekezett arra gondolni, hogy el lehet intézni könnyen is. Vadonat új Merci-jével elindult a kórház felé. Útközben próbálta elképzelni, ki is hívta fel. Olyan ismerős volt a hangja. Biztos, hogy ismeri őt valahonnan!
Reménykedett, hogy ő ér oda hamarabb és az elmúlt 3 évi adatok nagy részét áttudja nézni.
Felsietett a pszihológia osztályra amint megérkezett. Előkereste a 2012-es évi betegeinek adatait. Megnézte az óráját és megkönnyebbült, hogy még van bő 35 perce. Rengeteg adatot áttekintett de nem talált semmit.Elővette a 2013-as papírokat és egy dátumnál akadt meg... 2013. 12. 10. Ekkor beszélt elsőnek Elenával, de valami nem stimmelt. Nem Elena neve állt a papíron, hanem... Hanem Samanta Weithen. Minden adata megegyezik a menyasszonyának az adataival. A kontrolljának időpontja 12.ére esett. Megkereste ezt a dátumot a kontroll leletek között, de nem találta az ő nevét sehol, ellenbe Elena Wolf nevét, Samanta adataival.
Kopogtak.
- Elena.. Tudhattam volna... Én..
-Psszt, André. Én nem vagyok beteg, mint ahogyan azt te gondolod. Már nem akarlak meggyőzni, pusztán szeretném, ha elfogadnál tőlem egy csekélységet. - Átadta az ajándékát és indult is kifelé. - Viszlát André! Remélem még egyszer összefutunk az életbe!
- Várj, Elena! Tudom! Már tudom, hogy Sam a betegem és nem te! Megtaláltam a papírjait. És őszintén sajnálom! Szeretném jóvátenni, és azt is, hogy megvádoltalak... Rájöttem, hogy te csak szerettél...
-Nem André! Én még mindig szeretlek, de elfelejtelek! Látom, hogy szereted "Sam"-et. Nem állok közétek, Én nem akarok több bajt okozni neked. Örülök, hogy boldognak láthatlak. Ennyi.
- Elena, ne menj még el! Mond el nekem, hogy történt ez az egész, kérlek! Tudnom kell!
- André, ne nehezítsd...
- Kérlek!

A bosszú vágy szomja II.

Még 3 óra az indulásig. A beteg egy pillanatra leült az ebédlőbe és várta, hátha sikerül meggyőznie magát a lehetetlen megvalósításáról.
Halk telefon csörrenésre lett figyelmes, kapkodott, de sikerült felvennie.
- Elena! NEM szabad elmenned!- hallotta egy mély hangú férfi hangját.- Nem teheted ezt velem!
- Mondja kérem, ismerem önt egyáltalán?!- és letette.
Rápillantott az órájára, körbenézett a lakásában, majd búcsú könnyeket ejtett érte, hiszen már nyolc éve itt élte mindennapjait. Taxit hívott és a repülőtérre vitette magát.
20 perc és a gép indul Miami-ba. Fő hősünk még meggondolhatja magát, de nem fogja. Belevág egy kalandba, amelybe lehet nem kellene belefolynia. Mégis megteszi. Már a gépen ül, és közel az indulási időpont. Egyre feszültebb hangulatba vált át...

A gép megérkezett Miami-ba. Csomagjáért sietett, majd egy könnyed mozdulattal tárcsázni kezdte a szeretett férfi számát a mobilján. Igaz, egyszer se vette fel, így fogott egy taxit és egy motelba szállt meg. Tetszett neki a környezet változás, viszont magányosan érezte magát. Úgy érezte még egyszer találkoznia kell a férfival, látnia kell, hogy tényleg boldog-e.
Szíve egy pillanatra összeszűkült, fájt neki ahogy a "boldog" párra gondolt. Ismert azt a Nő-t, nagyon is jól, de arról sejtése sem volt, hogy egyszer így hátba támadja, kihasználva minden titkát.
Szeme könnybe lábadt és életét féltette saját bosszú vágyától.Félt, hogy őrültséget művel, hiszen ideje nagy részében a férfira gondol. Puha kezeire, kedves szavaira, lágy érintésére és a szeretetére, két karjának melegségére.
Házára gondolt és még nem tudta mit kezdjen azzal, vagy éppen az életével. Nagy letargikus hangulatába lement sétálni és vásárolgatni.
Kedvenc üzletébe tért be. A régi emlékei felsorakoztak... Körülnézett, próbálta a divat szerint összeállítani új ruhatárát. Vásárolt magának leopárd mintás sálat, farmer ruhát, magassarkút és még sok más divatos holmit. Elhatározta, hogy elhívja a férfit egy randira, hátha rendbe tudja hozni az elmúlt pár hónap bonyodalmát.A férfinak egy igen jelképes ajándékot vásárolt. Ismerte a férfi vágyát, tudta, hogy sosem akart volna pszihológusnak tanulni, ha apja nem kényszerítette volna erre a pályára. Egy könyv, mely az ideg sebésznek tanulni akaró fiatalok kedvence a világ minden táján, megfelelő ajándék, gondolta. A férfi sem idős, 29 éves, nem rég fejezte be tanulmányait.
Beült egy kávézóba és elmélkedett, hogyan történne mindez.
Bámult kifelé a kávézó ablakából és felismert egy ismerős arcot. Hirtelen elfogta a harag, a gyűlölet és kifelé igyekezett a kávézó lágy, bordó falai közül...